Jó reggelt kívánok, kedves Olvasóim!
Dr. Angyal Jolán, a „hős búr szabadságharcos” a ma reggeli kávé mellé.
A saját magától elájult Brit Birodalom 1899-ben lerohanta a dél-afrikai búr területeket és évekig tartó, egyenlőtlen háborúban legyőzte a helyi parasztokat.
Magyarországon is rendkívül élénk figyelemmel kisérték a csatákat és tömegek drukkoltak a pöttöm búr hadseregnek az ötszörös túlerőben lévő angol megszállók elleni harcban.
Jó pár honfitársunk harcolt a búrok oldalán, aztán hazaérve jókat meséltek élményeikről. A háborúnak persze itthon komoly 48-as forradalmi áthallása volt, amit a sajtó örömmel lovagolt meg, picit sem foglalkozva a történelmi hűséggel, viszont a hírlapok szépen fogytak.
Talán a legnagyobb sikere dr. Angyal Jolán úrhölgynek volt, aki vakmerő tábori orvosnőként vett részt a háborúban, természetesen az elnyomott búrok oldalán.
Miután kalandosan hazakeveredett, országjáró hakniba kezdett és szinte minden magyar nagyvárosban hedbengelős sikert aratott élménybeszámolóival.
Mesélt arról, hogy találkozott Patagóniában szörnyű, majdnem emberevő vademberekkel, meg hogyan ugrott be Czetz János szomorúan bujdosó honvéd tábornokhoz egy marhasültre Buenos Airesbe.
Aztán arról is beszélt mindenfelé, hogy miként került Dél-Afrikába, ahol gyorsan megmentett hetvenkét magyart a háború elől, és hogyan jutott el a búr elnök, Krüger feleségének halálos ágyához is.
Rengeteg sebesült köszönhette szakértelmének, gondos ápolásának az egészségét. Időközben az angolok megölték a férjét, de ő rendíthetetlenül ápolta tovább a sebesülteket, amíg brit fogságba került, de az angolok is annyira tisztelték, hogy bátorságáért azonnal kitüntették.
Az egyik előadásán, Vácott azonban lefőtt a kávé. A doktornő a hangos vivátozással zárult élménybeszámolója után váratlanul elkezdett pénzért jósolgatni az ott jelenlevő jelentkezőknek, erre tiltott kuruzslás miatt elvitték a csendőrök. Pár nap múlva kiderült, hogy a lelkes hölgy se nem doktor, se nem angyal és soha nem hagyta el a Magyar Királyságot.
Bár özvegy Angyal Jánosnénak hívták, kőműves férjét nem lelketlen brit orvlövészek ölték meg, hanem a gyulafehérvári kórházban halt meg, mint súlyos elmebeteg.
Megtaláltam a Szatmári Friss Újság 1902.novemberi számát, ami még lelkesen tudósít a „hős doktornő” szatmári előadásáról.
Nos, így lett Angyalból bukott Angyal….
