Írásaim, gondolataim a kávé mellé

Csendesen ültek egymással szemben. Az elsuhanó fák között cikázó nap rakoncátlan kisgyerekként simította meg egy-egy pillanatra az idős hölgy még mindig szép arcát. Fejét az ablak felé fordítva élvezte a váratlan fényjátékot. Csukott szemmel, mosollyal köszönt a bokrok között bújócskázó sugaraknak. Kedvese, a joviális öregúr kedvtelve és szinte lopva gyönyörködött asszonyában. Hunyorgó szemeiben évtizedes történetek és milliónyi fénykép ölelték egymást,